Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

A bor Geszten készül 2011

A szüreti felvonulás sikerén felbuzdulva jött az ötlet, hogy Márton nap környékén csináljunk néhány képet az új bor lefejtéséről. Így történt azután, hogy 2011 novemberének egyik szombatján két geszti bortermelő gazda, Tóth Lajos és Szabó Attila közrefogták a lelkes fotóst és késő délután elindultunk a pincesorra. Összesen három pincében jártunk, egyben készültek a felvételek.

Nekem ez az este az élményen túl több tanulsággal is szolgált, elmondom ezeket sorjában. A legfontosabb: rájöttem, hogy boros gazdának lenni nem csak életforma, hanem hivatás is. A nemes bor elkészítésének folyamata pedig már-már művészi tevékenység!

A fotózás alatt nagyon sokat segített a derítésben/ világításban Lajos barátom lánya Noémi. Így láttunk neki a fényképezésnek. Azt mondtam magamban:  MUST VAGY SOHA !

A fiúk derekasan dolgoztak: lefejtés, a hordó átmosása, kénezés és visszatöltés. A folyamat során  azonban ellenőrző kóstolások sorozatát hajtottuk végre, elemezve az illatok, ízek, zamatok alakulását. Ez egy idő után már komolyabb nótázásra adott okot, némi folyadék - kibocsátás alkalmából fenn a pinceház előterében. Közben megfordult még a pincében Árpi a fiával és Peti is, utóbbi fantasztikus maja/ azték/ tolték fülvédős kötött sapkájában. El sem tudom képzelni honnan tudták, hogy itt leszünk? Így múlattuk az időt, de ne gondoljuk, hogy a fotós ki tudta vonni magát a minőség ellenőrzés aktív munkájából. Este kilenc körül már hatalmas önuralommal kapaszkodtam a gépbe.

A jó bor mágikus hatása csak a hazamenet során derült ki.  A két serény gazda és a fáradt fotós erősen imbolyogva indultak neki (zseblámpa nélkül ! ) a korom sötét estében. Nagy meglepetésemre Lajos szeme éjjel látó kameraként működik ilyenkor. Agyában pedig komplett navigációs rendszer épült fel az idők folyamán a geszti pincesor 1:1 léptékű térképével. Neve nem I’go, hanem I’search, magyarul szürcsölöm az infókat.
Csak így lehetett, hogy Lajos vezetésével a „ három királyok” baj nélkül hazavitték magukat és a fotós felszerelését is ( két fotós táska, két állvány + derítőlap ). Hozzáteszem: valószinűleg az Úr is figyel a borivókra.

Ezzel az albummal karácsony másnapján készültem el, így hát áldott, békés ünnepeket kívánok mindenkinek.

U.i. Lajos! Másfél centi hó esett, hurrááááááááá...