Csíkszeredától ÉK-re, jócskán a Gyimesi hágó túloldalán, Gyimesközéplok-Hidegségpataka községben volt az utolsó szálláshelyünk. Nem csalódtunk, kék csángó szobánk és vendéglátónk Ágika is szeretetet és gondoskodást sugárzott. A csángók archaikus magyar beszédére egyébként igencsak figyelnünk kellett, a szóhasználat és a hanglejtés okozott ugyanis meglepetéseket. Gondolkodásuk és az itteni élet pedig egyaránt időutazást jelentett nekünk. Néniket akartam például fotózni, de csak úgy engedték, hogy rábeszéltem őket - a templom látszik majd mögöttük a képen a háttérben. Tényleg. Az utcakép is jellegzetes: a meredek hegyi lejtők szükségessé teszik  a lovas kocsik használatát, néha több szekeret látni erre, mint autót. A havasi legelőkről pedig a pásztorok nem térnek vissza minden nap az állatokkal a faluba. Fenn élnek tavasztól őszig ezen a hegyi szálláson, az esztenán. 

Jártunk itt is az ezeréves határnál, másnap pedig egész napos kirándulást tettünk egy jó tíz kilométerre lévő esztenára. Mi is lovas kocsival keltünk útra - a vendégház lakói, nyolc felnőtt és négy gyerek. István volt a kocsisunk és akadt is munkája bőven: a képeken pl. látszik, ahogy a bakról leszállva a szembe jövő szekér  makacskodó lovát segít megnyugtatni. Figyelnie is kellett, hisz egy idő után már csak kis csörgedező patakocska medre volt a felfelé vezető út. Rázott is járgányunk rendesen. A legvégén pedig gyalog mentünk tovább a mederben, a meredek lejtőn már csak a hátizsákok maradtak a szekéren. Odafenn az állatok kaptak enni és inni, majd a visszaindulásig az istállóban hűsöltek. Az esztenán András bácsi és Amália néni fogadtak bennünket. Mélyen vallásosak és rengeteget dolgoznak. Fiukkal és egy segítővel viszik a gazdaságot, ez napi kemény munka. Itt a havasi lejtőkön gyakori vendég a húsra áhítozó vadállat, de komolyan tombol egy-egy nyári vihar is. Friss sajtot, túrót, ordát, puliszkát kaptunk ebédre –  ha gyengébb gyomrú vendég jár erre, némi pálinkával feltétlenül ágyazzon meg neki! A gyimesi táj, a buja havasi rét egyszerűen gyönyörű. Ritka és védett növények, virágok minden lépésnél. A sárga zergeboglárka itt rózsányi méretű virágot hoz, fehér mécsvirágot és kék csatavirágot lenget a szél.  Városi puhány csak filmen lát ilyet, a spektrumon vagy a national geographic- on…            

Székelyföldi utunknak szebb zárása nem is lehetett volna.