Legszívesebben így kezdeném: " Mátra alján, falu szélén, lakik az én öreg néném. Melegszívű, dolgos, derék, tőle tudom ezt a mesét... "   Az én történetem azonban nem kitalált.

1994-ben vettünk egy akkor száz éves parasztházat ebben a pici faluban. Persze nem a Mátra, hanem a Bükk lábánál terül el, egy kis völgyben. A ház nem a falu szélén van és nem lakik itt öreg néném... De mégis igaz minden.   A domboldalon öreg, néhol már omladozó pincesor. Kevesen emlékeznek ma az egykor itt érlelt, száz évvel ezelőtt még oly híres, "Geszti szerelem" nevű borra. Pedig még a parlamentbe is eljutott anno. Jó bort azért most is termelnek az itteni gazdák... Május végi meleg estéken szarvasbogarak keresik éjszakai szállásukat a szomorú fűz lombjai között, erős motorzúgással, sötétedés után pedig még szentjános bogarakat is látni hébe-hóba. Ősszel aztán a mókus a diófán, az őzek és fácánok meg a kertek végében keresgélnek. A friss hóban pedig ottmarad a tettes nyoma. Borsodgeszten vagyunk...